Egyes ecetek – különösen az almaecet – igen népszerűek feltételezett gyógyhatásaik miatt. Sokan úgy vélik, az almaecet-fogyasztás a szervezet lúgosításának egyik lehetséges módja.
De vajon így van-e? Erről szól a PirulaKalauz írása.
Valószínűleg a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az ecet savas – hiszen köztudott, hogy az ecet a vízen kívül fő összetevőként ecetsavat tartalmaz. Az ecetsav az ecetet erősen savassá teszi, jellemzően 2-3-as pH-értékkel. Szinte bármiből készíthető ecet, ami cukrot tartalmaz, így gyümölcsökből, zöldségekből és gabonafélékből is. Az élesztők először alkohollá erjesztik a cukrot, amelyet aztán a baktériumok savanyú ízű ecetsavvá alakítanak.
Az almaecetet a többi ecethez hasonlóan állítják elő. Először az almalevet élesztővel erjesztik, majd ecetsav-baktériumokat adnak hozzá, amelyek az alkoholt ecetsavvá alakítják. Az almaecet 5-6% ecetsavat tartalmaz. Az ecetek jellemzően nem tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat is csak nyomokban.
De vajon miért gondolják azt sokan, hogy az erősen savas (alma)ecet lúgosít? Talán azért, mert az alma, amiből az almaecet készül, valóban lúgosítja a vizeletet, ugyanis az alma egyes összetevőiből lúgos kémhatású anyagok képződnek a szervezetben, amelyek a vizelettel ürülnek. Az almaecet azonban nem tartalmazza ezeket az anyagokat, így nem meglepő, hogy az almaecet nem lúgosít: sem a vizeletet, sem a vért.
A lúgosító étrend hatásairól, az ecet mellékhatásairól, illetve arról, hogy lehetnek-e előnyei az almaecet-fogyasztásnak, a PirulaKalauz cikkében olvashatnak bővebben.
Forrás: PirulaKalauz.hu / dr. Csupor Dezső (szakmailag lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka)
Képünk illusztráció, forrása: Pixabay